1. A kezdetek
3. Az ötvenes évek
4. Felszámolás és megújulás: a hatvanas évek első fele
5. Az átszervezések évei: 1967-1972
6. Az anyagi-technikai feltételek javulása: hetvenes évek
7. A nyolcvanas évektől napjainkig

5. Az átszervezések évei: 1967-1972

Az iskola fejlődése új szakaszba lépett. E szüntelenül változó intézmény - a repülőcsapatok tiszt, tiszthelyettes és sorállomány igényeinek kielégítője - eddigi mozgalmas élete után egy, az eddigieknél nem kevésbé mozgalmas időszaknak nézett elébe, a korábbi iskolaparancsnok, Brassói Tivadar ezredes vezetésével.

Az, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletében 1967-ben főiskolává nyilvánította az intézményt, a kezdet volt. 1967 novemberére elkészültek a 'Részletes tantárgyprogramok a Killián György Repülő Műszaki Főiskola 4 éves növendéki kiképzéséhez, amelynek alapján az 1967., 1968. években már főtechnikusokat bocsátott ki a főiskola. Ezt 1969-ben követte az állománytábla módosítása, majd még ebben az évben megkezdődött a növendékek átmeneti programok szerinti oktatása és a kiképzési programok korrekciója. (A hallgatók továbbra is felsőfokú technikus polgári szakképesítést - is! - kaptak.)

Az 1967 és 1972 közötti évek még nem igazán tükrözték a főiskolai jelleget, hiszen a növendékek oktatása átmeneti programok szerint történt, az intézmény szervezetileg is kialakulóban volt. Erre utal az is, hogy 1969-ben jelentős szervezeti módosítások történtek. Szétvált a tiszt és tiszthelyettes képzés. Megszűnt a Kiképzési Osztály és a repülő műszaki fakultás. Helyettük a Tanulmányi Tudományos Kutatóosztály tervezte és szervezte az elméleti képzést. Megalakult az Általános Elméleti Alapozó Tanszékcsoport. (Ennek keretében működött az Általános Katonai Tanszék és a Társadalomtudományi Tanszék.) Kialakultak a szakmai tanszékek is (Sárkány-hajtómű-, Műszer-, Elektromos és Oxigén Berendezés Technikai-, Rádiótechnikai és Fegyveres-, Repülőtechnikai üzembentartó- és a Repülőgép-vezető és Megfigyelő Tanszék), valamint a tiszti továbbképző tanfolyam.

A hivatásos tiszthelyettes képzést egy repülő műszaki, egy általános katonai tanszékből és két növendéki századból álló Hivatásos Tiszthelyettesképző Tagozat folytatta. (A tisztesképző zászlóalj Szakszerelő kiképző zászlóaljjá alakult.) A növendéki századok a szaktanszékek alárendeltségébe kerültek. A repülő Hajózó Kiképző Ezred 1970-től folyamatosan kivált a főiskola szervezetéből és 1971. november 15-ével az Országos Légvédelmi Parancsnokság alárendeltségébe került.

A szervezeti változások a szárazföldi csapatok alkalmazása harcászati-hadműveleti elveinek megváltozásával kapcsolatosak. Az első lépésben különvált a fegyvernemen belül a honi légvédelem rendszerében működő vadászfegyvernem és szoros együttmuködést alakított ki a honi légvédelmi rakétaalakulatokkal. Ugyanekkor a honi légvédelem rendszerében részt nem vevő repülőalakulatok csatarepülő szolgálatra kerültek és a HM-közvetlen magasabbegység parancsnokság - az MN Csatarepülő Parancsnoksága - alárendeltségébe helyezték őket. Az új koncepció kiképzési és műszaki-személyi feltételei biztosításának teljes súlya a főiskolára hárult.

A főiskola követte a légierőben végbemenő szervezeti változásokat. Kivált az OLP alárendeltségéből és a Kiképzési Csoportfőnökség alárendeltségébe került. Ez két fontos változást okozott a főiskola életében: egyrészt megszűnt a közvetlen repülő üzemeltetés, a hajózók gyakorlati képzése. Tehát a főiskolán megszűnt a közvetlen gyakorlati repülőgép-vezetői képzés. Tisztjelöltjeinket ezt követően kizárólag a Szovjetunióban és Csehszlovákiában képezték repülőgép vezetésre. Másrészt megnövekedett a csapatszolgálat szerepe, ami a csapatokkal való szorosabb kapcsolatok kiépítését feltételezte és eredményezte.

Tovább>> 6. Az anyagi-technikai feltételek javulása: hetvenes évek