6. Az anyagi-technikai feltételek javulása: hetvenes évek
A megnövekedett oktatási feladatok ellátását segítette az anyagi-technikai feltételek javulása. Az 1970-es évek elején kiselejtezték, és új technikával pótolták a vadászfegyvernem standard típusait. A MiG-15, MiG-15BISz, MiG-17PF, MiG-19 gépeket a sokkal korszerubb, kétszeres hangsebességgel repülő szuperszónikus MiG-21 variánsok váltották fel. (Ez a típus egyaránt alkalmas az egyszeru és bonyolult időjárási viszonyok közötti bevetésre.) Leselejtezték azt a néhány IL-28 típusú könnyű frontbombázót is, amely még eddig repült, s ezzel ez a fegyvernem meg is szűnt. A LI-2 eddig kiválóan bevált, de a saját kategóriájában már elavulttá vált típustól is végleg búcsúzni kellett. Csapatszállításra és ejtőernyős deszantegységek kihelyezésére - a Mi-1, Ka-26 és Mi-8 helikopterek mellett AN-24, valamint AN-26 típusokat alkalmaztak. Az évtized végére (1979) megjelentek a korszeru, nagy tűzerőt és manőverezést biztosító harci helikopterek a földi csapatok támogatására, pótolva a hadrendből kivont, elavult IL-10-eseket (Párduc).
Már a főiskolává válás idején átadtak egy új, korszeruen berendezett 17 tantermes épületet. Ekkor kerültek kialakításra a szaktantermek, laboratóriumok, tanműhelyek és gyakorlópályák, lőterek. Elkészültek azok a sportlétesítmények is, amelyek alkalmasak voltak a hajózók speciális erőnléti felkészítésére és a tömegsportra. 1968-ban megkezdődött a modern audiovizuális és egyéb oktatástechnikai eszközök széleskörű alkalmazása.
A főiskola alapfeladata továbbra is az volt, hogy alapfokú tisztképzés keretében biztosítsa a repülőcsapatok számára a jól képzett állományt. De itt folyt a külföldön tanuló hallgatók nyelvi és katonai elő-, illetve utóképzése. Emellett a hivatásos és tartalékos tiszti állomány tanfolyamrendszerű képzése is itt történt. Tehát 1972-re egy valóban magasabb minőségu oktatómunkát végző, korszeru katonai műszaki főiskolává alakult át az intézmény. (Véletlen, de jellemző tény, hogy Farkas Bertalan és Magyari Béla későbbi urhajósokat is éppen 1972-ben avatták tisztté a 'Kiliánon'.) Az iskola 1961-es megalapításától számolva 1972-ig körülbelül 2000 fiatal, jól képzett tisztet biztosított a repülőcsapatok számára.
Az intézmény képzési színvonala is - a követelményekhez felnőve - elérte a tényleges főiskolai szintet. Ezt ismerte el az Elnöki Tanács 1973. évi 12. számú törvényereju rendelete is, amely alapján: "A katonai főiskolán szerzett oklevél - a katonai képesítéssel egyidejűleg - meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászi vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt." Ennek a minőségi munkának az erkölcsi megbecsülését jelentette a honvédelmi minisztertől kapott "Aranykoszorús I. osztályú hajózótiszt jelvény' kitüntetés is, amelyet 1975. május 30-án adtak át a főiskola állományának.
Az 1970-es években javult a főiskola anyagi-technikai felszereltsége is. Új laboratóriumok, szaktantermek, gyakorló harcálláspont kialakítására került sor. Javult a műszer- és eszközpark. Mindezek ellenére gondot jelentett, hogy az alaptípusként oktatott repülőgépek mennyisége nem volt elegendő, így szükségessé vált a kétműszakos oktatás a szerelőcsarnokban, míg a hajtóműpróbákat továbbra is a csapatoknál végezték. Nehézséget jelentett a nagy hallgatói létszám elhelyezése, étkeztetése és egyes sportlétesítmények (pl. fedett uszoda) hiánya. (Napjainkban nagyban javítja a testnevelési kiképzés hatékonyságát, hogy 1991-ben fedett uszodával bővült a főiskola sportlétesítményeinek sora.)
1973. szeptember 1-től az emelt szintű képzés keretében a főiskola már üzemmérnöki és általános iskolai tanári polgári oklevelet, képesítést is adott. 1974. szeptemberétől a képzés - a már elkészült - emelt szintű programok alapján történt.
1976-ban megkezdődött a Katonai főiskolai Előkészítő Tanfolyam (KET) és beiskolázták a polgári repülés számára az első civil hallgatókat (KPM képzés) Ekkor a hallgatók két hónapos alapkiképzését már az 5. Gépkocsizó Lövészezrednél (Mezőtúr) hajtották végre.
| Tovább>> 7. A nyolcvanas évektől napjainkig |